MZ Racing Club

Újra szól a kétütemű

Visszaszámlálás

Már csak
van a következő eseményig

2011.09.18. Balassagyarmat élménybeszámoló

Kétütemű cséplőgéppel Balassagyarmaton


Belülről minden más, nézzük csak a fekete macska esetét, amikor az úton kivasalva fekszik. Na ugye igazam van? A technikai sportokat akkor lehet igazán megérteni, ha csinálja is az ember.

A motorozás fejben dől el, már a szabadedzésen is olyan adrenalin jár át amitől a világ beszűkül és nem is látod mi történik csak a kanyarokra figyelsz. A füledbe a kétütemű üveghangja csilingel, a kormány annyira ráz, hogy a kezed lecsúszik a róla egy ugratónak is beillő útjavításon miközben a fékkarhoz nyúlsz. Az út minősége egy krosszpályákhoz hasonlít, a kettes kanyarban a fekvőrendőrön kell gyorsítanod a hármasban pedig bárhogy próbálod a három csatornafedélből egy mindig az utadban lesz. A városháza előtti lassítónál pont a féktávon kezd lejteni az út ahol szinte kiesik alólad a motor. A hármas kanyarban sem jobb a helyzet bárhol fordulsz mindenhol rissz-rossz az út. A harmadik megcsúszás után meg is szokod nem rosszabb mint egy műbika. A pálya elég gyors egyenesekben ötösben veretsz, izzasztó féktávok a lassítók előtt majd a kanyar előtt már lecsutkázod is, dob egyet rajtad de a gázt nem zárod el, itt nem.

A depóban mindenkinek van egy jó tanácsa számodra „a sikánokat 4-esbe” vagy „3-ast kanyart a csatornát kívülről kezd”. Ebből is látszik milyen társaságba keveredtél, a MZ-klub ennyire összetartó. Elég csak szétnézni, láthatod amint többen szerelnek egyetlen megszorult blokkot, vagy kicsit odébb egy másiknak, anyag nem vész el csat átalakul elvén, dugókulcsból flexel csinálnak alátétet. Van aki pumpával rohangál és van aki már az ötödik motoron állít gyújtást.

A verseny egészen más, 23 MZ-és srác vesz körül, amikor a lámpák elalszanak, na az az igazi villanyoltás. Átrobogsz a kék felhőn, a saját motorod hangját szinte nem is hallod, a rutin simán mozgatja a kezeidet és csak az első kanyar féktávjára figyelsz. Mindenki hatalmasat fékez, helyezkedik de a mezőny hibátlanul beesik a lassítóba. Pár kör után piros zászlóval intik le a versenyt reménykedsz nem sérült meg senki nagyon. Látszólag nincs nagy gond a szervezők gyorsan visszaállítják a szétrombolt lassítót. Az új rajtnál nem ilyen fegyelmezett a társaság vagy csak elhűltek a fékek. Szóval nagy perec jön, a jelei jól láthatók, szétszóródott szalma mindenütt, kikerülöd és téped tovább a gázt. Az előtted lévő szélárnyékát használva mögötte maradsz, de tudod ha ő korán fékez a mögötted lévő hátulról jön mint a fodrász. Kábszer ez a javából, és még csak nem is tiltott, a körök lassan elfogynak és a kockás zászló lengetését látva örülsz, hogy sikerült végigmenned.

Otthon hazaérve még mindig a hatása alatt vagy, az összes videót megnézed amit feltöltöttek a fájlmegosztó oldalakra. És akkor jössz rá, atyaisten elől mit műveltek a nagyok. Van még mit fejlődni. Megvakarod a fejed és eldöntöd, jövőre többet gyakorlok és jobban rákészülök, majd meglátjátok.

Az én hétvégém nem sikerült túl jól. A szombati első edzésen magamat kerestem, az időmérőn a pályát tanulgattam. A versenyen a 8. helyről rajtolva még előznöm is sikerült de beragadtam egy másik mz-s mögé aki pont annyival volt lassabb, hogy nem bírtam kikerülni. Kockáztatni nem akartam vasárnapra gyúrok úgyis. Az egyik lekörözésnél úgy ment be a sikánba a lassabb mellé, hogy az nem vehette észre és mivel ketten nem fértek el nagyot fékezett megcsúszott elesett és a bálát pont elém lökte, ha ez még nem lenne elég, ő pont elém gurult. Mivel nem vérre ment majdnem állóra fékeztem a gépet és kb. 1 méterre a feje előtt álltam meg, nagyívben kikerültem közben ketten is kiegyenesítették a lassítót, megelőztek. A kockás zászlót a 9. pozícióban láttam meg, mindegy, gyakorlásnak jó volt. Vasárnap reggel korán keltem, a sátorban már hűvös van ilyenkor. Gépátvétel, szabadedzés, na itt már nem muzsikált valami jól a moci. Hiába a gyújtás beállítás valami nem volt jó, durrog. Szétszedtem cseréltem kondit, trafót, gyertyát, súbertűt ellenőriztem úszószintet, főfúvókát, multiméterrel aksi állapotot és még egy csomó mindent. Tesztelgettem a közeli utcában de a vége az lett hogy többször visszatoltam. Az időmérőre tudtam menni pár kört de akkor is produkálta a gyújtás kihagyást, durrogott és rángatott. Azért a verseny előtt egy rövid időre rácuppantottam az aksit a töltőre. Eljött az idő beöltözve a boxutca kijáratánál csatlakozok a többiekhez, egy melegítőkört megtéve felálltunk a rajtrácsra az utolsó 24-es kockát foglalhatom csak el mert az időmérőkön betegeskedő motorból csak árnyéka volt a tegnapi időkhöz képest.

A lámpa vörösen izzik akárcsak a levegő és amikor elalszik mint mindenki én is a tankra feszülök, meglódul az MZ-sereg.  Jól rajtolok, az első többeket is mögé szorítom, fogalmam sincs mit csinálhatnak, én csak előre nézek.  A harmadik körben Sanyi beszúr nekem a fekvőrendőrnél de későn fékez és kisodródik, hamarabb kezdek gyorsítani és belülről elmegyek mellette sőt annyira jól sikerül hogy Gábort is megelőzöm az egyenesben felfelé. A hármasban későn fékezek nehogy próbálkozzanak valamivel. Elrontom a féktávot belassulok érzem itt vannak mellettem. Tépem a gázt még mellé is váltok, te jó ég elmennek mellettem, ezt nem hagyhatom. A lehető legkisebb féktávon akarok megállni, az eleje majdnem koppan a hátulja elkönnyül és a motor keresztbe csúszik, ezt már egy supermotoval se lehet rendbe hozni. Szemem már keresi a szalmabálát jó el fogom csépelni az biztos, csak a motor ne essen rám mint a múltkor. Aztán csak ledobott, sosem akartam távolugró lenni de most biztos egyéni csúcsot döntenék. Hatalmasat repülök, visszafutok a motorhoz semmit nem hallok, átmegyek a motor bal oldalára, váltó megvan, berugó is ok csak a kormány van elhajolva a jobb oldalon, rúgom nem indul.

Elmennek páran eszembe jut be kéne tolni szaladok, felpattanok beröccen, és már húzom is, húzom keményen lefelé a lejtőn nem sajnálom neki.  Jön az első féktáv ekkor ér az igazi meglepetés, hol az első fékkar keresem sehol, persze az útról nem veszem le a szemem, nyúlok lejjebb, itt sincs, még lejjebb, fék sehol. Pánikszerűen visszarakok kettőt hátha egy kis motorfék lassít de már azt nézem merre fogok földet érni. Közben csak meglesz az a nyomorult fék, beveszem a kanyart is és az egyenesben visszahajlítom a kart, nem is tört el csak teljesen lefordult. Majdnem 2 kört megyek amikor pirosoznak Laci és Tigris összeakadt ugyanott, leintették a versenyt.

A boxbejáratnál kell várakoznunk, egy néző veszi észre, hogy Gábornak eldurrant a telószimeringje, vastag ragasztószalagot tesznek rá. Amikor depóba fordultam éreztem, hogy alig bírok kanyarodni, izomgörcs vagy csak a stressz? Nem baj, a bőrruha úgyis összetart. Kb. 10 perc pihenő után felsorakozunk az új rajthoz. Az új rajtnál Tigris áll előttem pár méterre, elindulunk elszúrja a rajtot balról majdnem megelőzöm de nagyon kihúzódik, paszíroz neki a járdának, el kell vennem. Három kört tudok megtenni Gábor előtt amikor elkezd durrogni a motor. Már csak 5 kör van hátra akkor is végigmegyek még ha tolnom is kell. A következő körben hoz rajtam rendesen de már az 5-öst nem tudom használni nem pörög ki 4-ben. A következőben annyira kihagy a gyújtás, hogy inkább integetek neki hogy menjen el mert mielőtt pont akkor akadna meg a motor amikor a seggemben van és összeakadunk. Már csak 2 kör van hátra nagyon nem megy már a motor hármasba annyira durrog nem tudok felváltani. Inkább kiállok, már lefelé a 100-as tempó helyett jó ha csak 50-60-nal tudok poroszkálni, így nincs értelme ez már nem verseny csak döcögés döntésem egyértelmű, nincs mit mérlegelni, el kell hagynom a pályát már csak akadályozok mindenkit. Amint lefordulok a boxba a motor azonnal leáll, itt a vége a versenyemnek, visszatolom a kocsihoz, érzem nagyon nehéz tolni, biztos kivette az erőmet a verseny. Órákkal késöbb amikor feltoltam a futóra a „dögöt” már tudom, az első fék befog mint állat de ezt észre se vettem a versenyen.

Bátran elmondhatom, hogy ez volt eddigi legizgalmasabb versenyem és köszönöm mindenkinek az egész évet és azt hogy veletek versenyezhettem.

Jövőre itt leszek. :)

Végszóként megemlítem amit Balassagyarmaton megtanultam:

  1. Kálmán idén sokkal ügyesebben motorozik egyenesben. (szerző a hamburger team)
  2. Zöld kukacot enni verseny előtt nem szerencsés.
  3. A mennyasszonyi csokor mindenkivel utazott.
  4. A szalma az „állatoknak” való :)
Grafikus
2011.09.27.
www.mzracing.hu

 

Ez az oldal cookie-kat használ. Ha az oldalon böngészik, akkor elfogadja, hogy a személyre szabott, maradéktalan minőségű tartalom érdekében az oldal cookie-k segítségét vegye igénybe
Elfogadom